Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Fogságban

A tenyerem izzad,
mozdulni sem merek.
Elér az ismert illat,
melybe beleremegek.

Testem egyre feszül,
nem bírok magammal.
A szívem már túlhevült,
csillapíts szavakkal.

Negédes mosolyod
olykor az egekig repít,
örömmel leszek foglyod,
akár vad vagy szelíd.

Szoríts hát határok közé,
vagy kösd béklyóba kezem.
Most ne engedjen a kötél;
tégy, amit akarsz velem.

De amint a mámor véget ér,
távozz innen gyorsan,
ne lássam, ahogy minden a homályba vész
az elhatalmasodó alkonyban.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom