Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Elemek

Kirobbanó formában a végtelen,
a káosz elementáris, tűz a földdel szövetkező
pokoli őskatedrális. Gravírozó meteorraj testük az égi
vízhordó, lételemek szőtte pólyaként sír fel, a könny-sós
kék bolygó. Cseppekben gügyög az élet, csillagos oltár keresztel,
ősök rakják oxigénjeid, s múltad jövődbe ereszt el. Merülsz-töltesz
akkurátusan, pólusok közt ellentét feszül, s míg fényt adsz az értelemmel,
reményedbe hit települ. Társadban házra találhatsz, építőkő a szerelem, a malter
a bizalom lesz, s otthont vakol a kényelem. Majd szíven szúr az idő és a végtelenbe
hullasz, s az utó dokkjába befut az emlékezés, az atlasz, már szűk, bakancsos
lelked útja még néha visszatéved, emberöltők bánják, hogy a kék gömb
fuldokol szürkében. Szaporodnak a bűn-üstök, a fojtó füst feljebb
zavar, az egészből félelem lett, rozsdás a perióduscsavar.
Fellép-csőd káoszba vezet,
s várod, már az Úr kezében
ketyegjen gyújtószerkezet.
Edzésben Isten, duracél lesz.

2014. április

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom