Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Emlékezés

Rajzolnék szívet, nagy csokor virágot,
Köszönteném verssel az Édesanyámat.
Visszahajtanám az idő kerekét,
Újra és újra mindent megköszönnék.

Megköszönném, hogy kaptam az életet,
Hogy ápolt, gondozott, pólyázott, szeretett.
Vigyázta az első imbolygó léptem,
Ölelő karjába csalogatott engem.

Virrasztott, ha testem láztól égett,
Ha súlyos betegség ágyba fektetett.
Borogatott éjjel, borogatott nappal,
Ült mellettem aggodalmas arccal.

Imádságra tanítgatott engem,
Tedd össze a kis kezedet szépen!
Együtt mondtuk az estéli imát,
Megcsókolt, betakart, jó éjszakát kívánt.

Hibáimat nyesegette, javítgatta,
Félelmek közt megnyugtatott, eloszlatta.
Bánatom volt, vigaszt nyújtott,
Bátorított, nála leltem biztonságot.

Ruhácskáim tervezgette, meg is varrta,
Szépítgette, szívét-lelkét beleadta.
Megdicsérték, hogy szép a ruhám,
Büszkén mondtam: Így varrta az Édesanyám!

Mindez már csak emlék a múltból,
Sírjára teszem az anyák napi csokrom.
Imát mondok, összekulcsolt kézzel:
Áldd meg az emlékét, Mindenható Isten!

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ