Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Színház az élet

Az utolsó délután, pár boldog pillanat,
Most veszem észre csak, oly hamar elszaladt.
Én még maradtam volna, de kötött az idő,
S már nem számít a múlt, csak a jelen, és tán a jövő.

Ha arra gondolok, mik lehettünk volna,
Mosoly ül az arcomra, ez már katasztrófa.
Színház az élet, egy tragikomédia,
Csak hol van William, hol van, aki megírja?

Hisz fejtette ki Shakespeare, színház az egész világ,
Erre szerényen, csak ennyit válaszolnék,
Ma nem a világ színház, hanem maga az élet,
S ki megszületett egyszer, a végén Shakespeare-ré lett.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom