Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Karomba zárva Neked szánt virágom...

Élet és halál. A temetőt járom,
karomba zárva Neked szánt virágom.
Ünnep, mi csak Tiéd, enyém a bánat,
múltunk s a jelen, elcsendesült vágyak.

Múlik az élet, fakulnak a fények,
hozzád érkezem, újból visszatérek.
Súlyosak a terhek, tengernyi emlék,
szívemben cipelem, ami volt nemrég.

Pisla kis fényeknek játékát nézem,
arcod vonását százszor felidézem,
hajad aranyát, bőrödnek illatát,
karodnak féltőn ölelő bársonyát.

Minden rezdülésed, mit Tőled kaptam,
őrzöm én és vigyázom lankadatlan,
de zsarnok az idő, csitul a bánat,
kétkedő kérdésre nem jöhet válasz,

csak sejtelmes-sárgán gyertyaláng lobban,
játszik a széllel, mely elillan nyomban,
egy levelet felkap és továbbgörget,
arcomon lassan lecsordul egy könnycsepp.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom