Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Egy kis falevél

Mint utolsó levél, ki lehull a fáról,
Úgy ábrándozom arról a nyárról...
Mint levél a lombkorona tetején,
Úgy ültünk együtt, te meg én.

Zuhanok, mint a kis levelecske,
Kecsesen, akár nyáron egy fecske.
Egy tóba estem, és csak lebegek,
Az eget nézem, mit láttam már eleget.

Lassan elmerülök a tátongó űrben,
Csak egy sikoly, egy aprócska fülben.
Ennyi marad ha vége, ennyit érek...
És akkor mégis magamhoz térek.

Az öledben vagyok! Álmodom tán?
Kérdezem tőled, picikét gorombán.
Te csak mosolyogsz, és nézel szépen,
S mikor megszólalnék éppen...

Köszönöm annak a különleges lánynak, aki megihlette ezt a verset!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom