Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ülünk a rét közepén

Ülünk a rét közepén,
a kezem rajtad.
Beszélgetünk,
s a neved suttogom halkan.

Végre rám figyelsz,
erre vártam,
madarak repülnek felettünk,
a szívemben nyár van.

Élvezem a pillanatot,
most nem akarok mást,
együtt lenni Veled
és ez nem nyelvbotlás.

Élvezni akarom,
akárhogy is legyen,
de úgy lenne jó,
ha ez örökre megmaradna nekem.

Szeretném elengedni
a múltat, feltenni a polcra,
elegem van belőle,
hogy nem térek vissza az útra.

De most megcsillant a remény,
a szemeidben látom.
Gyönyörűek.
Minden nap látni kívánom!

Izgalmas az érzés,
hiányoltam már.
Azt hittem, hogy eltűnt,
de itt ordibál.

Itt ordibál a fülembe,
a nevedet kiáltja,
legszívesebben felállnék
és én is kürtölném a világba.

De egyelőre nem tehetem,
mert a félelem visszatart,
hogy minden megváltozik
és mindent összezavar.

Félek, megrémít a kiáltás
engem is legbelül,
és minden érzés
elbújik vagy elmenekül.

Így hát üljünk a rét közepén,
a kezem hadd maradjon rajtad,
beszélgessünk, s a neved
inkább suttogom, csak halkan.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom