Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Hóban

Én csak ott álltam,
Te pedig a hóban mentél.
Olyan voltam akkor, mint a főnix, ki hamvaiból felkél.
Pisze orrodba belekap a szél,
Hajadon a sok pici hópehely, mint fákon a levél, csüngött.
A szél fújt, de nem fázott senki.
Én csak néztelek, álltam ott, s ennyi.
Épp befordultál volna a sarkon, de megálltál,
S farkasszemet nézett velem az a játékos szempár,
Mint a kiscica, ki farkával játszik.
Belenéztem szemedbe, s ugyanúgy sugárzik.
Az a földöntúli, az a reményteljes, az a játékos, az a bútlan
Nézett rám, s én csak mosolyogni tudtam.
Rám mosolyogtál te is gyermekként a bokáig érő hóban...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom