Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Öröklét

Előttünk már olyan sokan jártak,
mily sokan követnek majd bennünket.
Szemed most sírja őseid könnyét,
utódnak hát add a jó kedvedet.

Hisz itt vannak mind, benned köszönnek,
szemed huncutsága oly ismerős.
S késő utód arcán e gödröcske?
Mennyben csókoltad rá, s mily tetszetős.

Voltunk, s leszünk, míg világ a világ.
Csak ritkán sirassunk múló éveket!
Éljünk úgy, hogy egyben vagyunk mi már
a múlt, s tán egy boldog, ki bennünket követ.

Reményem szerint ma is, holnap is
sokan, így Te is élsz pirkadatot.
Még ha fáj is, még ha tagadod is,
mint ébredő, tiszta pillanatot.

Része vagyunk egy örök időnek,
itt voltunk, vagyunk és leszünk is még.
Semmi sem végleges, csak pillanatnyi,
s örök a remény, hogy jövünk mi még.

A változás elkerülhetetlen.
Ránk nézve adott pillanat tán jó,
de lehet rossz is. Aztán az is mehet,
s élj, míg csak élheted magad - vándor -

s légy szerelmes, akárhányszor
szerelmes ebbe a cudar világba!

Rovó Gyöngyi "Consolationes", és Lelkes Miklós "A halott és a Folyó" című versére szeretettel.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom