Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mint síró lány...

Terül a hegy, mintha egy fekvő lány lenne,
legbelső sóhaja halkan felsír benne,
gerince az orom, formás teste a domb,
haja ott az erdő, üde-zöld, pompás lomb,

kerge szellő nyargal hajfürtjei között,
felhőgombolyagba, csipkekócba szökött,
jámbor még, nem tombol, lengeti a fákat,
fürkészi a bágyadt, szunyókáló tájat.

Csillan tekintete, hajnalpír az arcán,
rigó ül vállbúbján, tollászkodik - harsány,
felcsendül a dallam, fodrozza a szirtet,
zsenge nap hunyorít, üde reggelt hirdet,

szép, mélyzöld hajára kék pillangó reppen,
aztán tova illan, elvész türkiz-leplen,
kristálytiszta égbolt öleli magába,
nem száll már a síró, szép leány hajába,

friss a mohaillat - haja széllel lebben,
napnak fénysugara víztükrében rezzen -
szembogara csillan, aztán sírva fakad,
vízesés zúdul le, feltölti a tavat,

úgy zokog a szépség, föld is bele remeg,
víz tiszta hangjával csitulnak a neszek,
életnek nedűje - kristálykönnye cseppen,
fekszik mozdulatlan, alázatos csendben.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom