Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Egy festő lelke

Vásznáról
a halál néz vissza.
Pedig mást akart festeni.
Lelkét feketére ette,
rágta valami.
Kábán, olykor
vad ösztönökkel
teszi dolgát,
majd csillapodva,
a zene mámorában
ringatja el magát.

Odavágyik,
hol angyali arcok
ölelik, óvják, védik.
Hol a világ
nyílvesszői el nem érik,
s ahol értik, megértik.

Ahogy él - művészélet.
Néha belefárad, kiég,
máskor felhasít az égre,
szárnyait lebbentve
hajtja a repülés
lázas szenvedélye,
s mosolyog,
mint, aki olyat tud,
amit más
még nem mondott.

Kicsi a világ
a nagyot álmodóknak.
S a lét arasznyi,
hamar eliramlik.
Semmi sem örök.
Mint ahogy
a rügyező fák után is
már csak
száraz levél zörög.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom