Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Nem vagyok már a világ foglya

Ez itt a végem,
Érzem.
De mielőtt elmegyek,
Kérlek, kérlek meséljetek.

De hóó!
Ez nem rólam szól.

Meséljétek el a hegyeknek,
Milyen erős lehettem!
Az emberek hazugságait
Egy kézzel megemeltem,
De mást nem tehettem.

Meséljétek el a tengernek,
Élt szabad szellemem!
Mindig önmagam voltam,
Annak ellenére, hogy az emberek
Megmondták, mit tegyek.

Meséljétek el a tűznek,
Szívembe milyen bátorságot fűztek!
Elutasítottam, ki behódolást kért,
Emiatt sokat űztek,
Fejemre vérdíjat tűztek.

Meséljétek el az égnek,
Milyen sokat néztem!
Mikor nagy magányomban
Az életemet éltem,
A sötétség ragyogta be létem.

Meséljétek el a földnek,
Mennyire tisztelem őtet!
Mégis máshova vágyódom,
Mert itt, ha az ember fölkel,
Látja, mindent homály és köd lep.

Végül meséljétek el anyámnak,
Hogy mily szeretet él bennem iránta!
Hogy gyermeke csak itt szűnik meg,
Valahol továbbél. Hiába,
Többé nem foglya a világnak.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom