Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Madárlátta

Magas tölgyfa lombjai közt,
ágán hintázik egy kis madár.
Tollát rázza, tisztogatja,
alatta végtelen a határ.
Megrázkódik, tollászkodik,
majd boldogan rugaszkodik,
zuhanórepüléssel útjára készülődik.
Majd kitárja szárnyait és a szög tompul,
az alkony bíbor Napját választja célpontul.
Egyre magasabbra száll,
majd lenéz,
alatta egyre tágasabb a táj.
Kicsiny szíve boldogan repes,
hisz a szabadság járja át!
Majd, mint piciny vadászgép,
pördül egyet a levegőben,
az erdők finom illatát érzi tüdejében.
Villan egy emlék, társait látja,
együtt bujkáltak a vén tölgy odvába.
Repül tovább a hulló Nap felé,
érzi a közelgő vihar nagy szelét.
Nagy felhő közeleg, igazi vihart hoz,
váratlanul vakító villámokat dob.

Jön egy nagy csattanás,
a madárka felriad,
álom volt csupán,
otthona kalitka!
Az csattant akkorát,
nyitódott, csukódott a zár.
Etetésidő van,
egy kis mag, egy kis víz,
itt nincs magasból látszódó kígyózó folyóvíz,
nincs szellők szárnyán táncolás,
nincs odúba bujkálás,
a lomb sem suttogja, jó éjszakát!
Csak elítélt, börtön és két ágacska,
lehet rajta ugrálni ide meg oda,
de magasan repülni talán már soha!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom