Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A temetőben...

Égjetek, lángok!
Gyertyafény is magányos...
Virághervadás...

*

Temetőkapu.
Belül sejtelmes a múlt!
Tűnt évszázadok.

*

Fájdalom bent, majd`
Leterít. Sírás segít.
Semmiből sírba.

*

Halál lezárt mindent, és így nincsen semmi félelem?
Így már ott más... megváltozott minden összes érzelem?
A lezárt talány és valós magány lett a végzetem...

Őszi szellő lengedez a sírok felett,
Keresem én az arctalan csillagképet...
Bágyadtan nézem ezt a sok krizantémet.

Egy gyertyalángot szeretnék szeretettel körbevonni,
Hogy tartsa meg a szeretetet megvédeni, megóvni...
Próbálom, ő segítsen életben utamon haladni.

*

Mély a fájdalom,
Örökre ment szerettünk...
Távoli harang.

*

Egyszer a kis láng elalszik, a virág is elhervad,
A szeretetünk, ősök emléke mindig megmarad.
A sejtelmes gyertyaláng sárgán, jócskán nagyot lobban,
Játszott vele a fránya szél, és el is aludt nyomban...

*

Sír már az este,
Ríni fog a hajnalpír.
Márványon avar.

*

Virágillatot sodor az őszi szellő,
Napot eltakarja a sok őszi felhő.
Síremlékeken bucskázik a naplemente fénykévéje,
De innen már nincs kiút, ez itt a halálsor vaksötétje...

*

Égen csillagok.
Temetőt bevilágít.
Nem sötét az éj.

*

Lángvilágítás,
Szereteterősítő.
Esti sötétben.

*

A gyászruhába beöltözött emlék-gondolatok...
A szívekben meg a mély érzések, az örök lakók...
Síroknál az előjött emlékezések, zokogók.

Letérdel az elmúlás, avarhegyet sepreget a szél,
Közben a fákról zizegve, halkan lehull a sok levél.

Az avarban a cipők alatt sok kavics csikorog.
Rozsdás sírkertkapu reggeli nyitáskor nyikorog...
A lakók csak jönnek, nincsen vége, halál vigyorog...

Sírkertben a gyertya emlékeket gyújtja,
Fehér mécsesnek visszhangzó tűz a lángja.
Bánatom viaszát csurgóra olvasztja,
Bánatomat árva szívemre csurgatja.

*

A gyertyaláng a
Vágyódó lelkek fénye.
Sír! Véget érve...

*

Ha gyertyát gyújtunk,
Szívünkben ébred múltunk.
Rokonság is él?!

*

Gyertyalángban szeretteink emléke még él,
Szívünkben az összes emlékünk életre kél.
Sírkert bánatos tömeggel van telve,
Orcájuk meg könnytengerrel fürdetve.

Fájó szíveket megszorítja az emlékezés keze,
És mindenfélére emlékeztet november eleje.
Nekem még van vezeklés, neked van-e kárhozat?
Én még szaladok, tenálad már nincsen mozdulat...

A temetőben cikázva suhan a halál,
Élet nézi, csodálkozik, csak megy, meg nem áll...
Folyvást gyertyák lángja világítja az életteret,
És megvilágítja a már halványult emlékeket.

*

Hoznak virágot,
Beborítják sírokat.
Ősnek jólesik.

*

Későn ébredő
Emberek! Adóssággal.
Határidő nincs!

*

Körbenézek, szép a fényben úszó temető,
Kedves halottainkra meg vigyáz Teremtő!
Nehéz a lelkem, ha idelátogatok, itt vagyok.
Virág van a kezemben, viszek nektek, sokan vagytok.
Van veletek sok régi emlék, bennem felidéződnek,
Könnypatakok az arcomon vad patakként csörgedeznek.

Mint élő a temetőben, mindig már szinte fázok,
Szinte reszketek, amikor sírotoknál megállok.
Jöttem hozzátok látogatni, mécsest és gyertyát gyújtok,
Kicsit maradok, de megyek vissza, ne haragudjatok.

Ti már nagy úton haladtok, és ott már meg nem álltok.
Eszemben nem, szívem tudom, majd megyek utánatok.
Sírotoknál ücsörgök, a pillanat maga a végtelen,
Hogy mikor jövök hozzátok, az a jövőben még véletlen.

Sós könnyeim arcomon bőrmaróan égnek,
Bánatom erősítik halványuló fények,
Bennünk, látogatókban lángra gyúl az érzelem,
Feltárul a múlt, sötét, mély, feneketlen verem.

Lassú lépteink az avarban csúszkálnak,
A barnás-színes levelek meg ropognak.
Ha vannak kísértetek, akik éjszaka vidáman élnek...
Nekik világítanak leégett gyertyák, sejtelmes fények.

A sírkertben meg jő az éj, megpihen a természetben.
Leég a sok mécses és gyertya, elvész az enyészetben.
Lágy szellő suhan, oly` halkan, csendesen,
Finom rezgés fut végig leveleken.

*

Hallik reccsenés,
Végleges szerep, csendben...
Szélben lengedez...

*

Menetben még visszanézek, látom a mécsesem lángja fényében
Anyámat, Apámat, rokonaimat - emlékezve - mint életben.

Vecsés, 2014. október 11.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom