Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Régi hangok, szótlan homály

Régi hangok, vagy szótlan homály?!
Ki lesz Égi fegyverünk,
Ha csillogó napfényben, álmodik
Gyermekünk?
Látnok jelen, vagy álnok idő,
Képzelet szülötte szőke-szerelem!
Szárnyadat simogatva féltelek:
Ne maradj itt! - Gyere velem!
Képzeld azt, hogy esküszünk:
Te homály, és én vak-világ,
S hogy gyermekünk lehet a csillag,
Ki beragyogja Jézus után
Ezt a kísérteties éjszakát!

Régi hangok, szótlan homály!
Küzdünk és tisztulunk benned!
Hitet kaptunk,
És meg nem haltunk,
Mert nem lehet -
Elringatom a Kisdedet!

Régi hangok és szótlan homály!
Hittel fogjuk fegyverünk,
S csitítgatjuk gyermekünk:
"Lásd meg, amit énbennem álmodsz,
Mert anyáddá álmodtam a mezőt,
Ezt a vén-öreg fáradt éhezőt...
S apáddá égettem a nyarat,
Felszárítottam utad elől a sarat...
Jer új nemzedék, mutasd meg magad!"

Régi hangok, de szótlan félhomály!
Apáink útján, de magammal harcolok,
S vérvörös ajkamon álmokat csókolok...

Régi hangok, régmúlt homály!
Látom benned arcomat:
Szilaj élet, örök pillanat.
Bennünk újra szárnyra kap!
Álmodj velem,
Ne hagyd magad!

Régi hangok, fényes csoda!
Győzelmünk alkonya,
Menyasszony fátyola...
Csobog csendje a létnek,
Gyermekek kedvének
Helyszíne a lelked!
Gyermeked álmát úgysem felejted!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom