Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A jövő emléke

Csak vakító fehérséget látok,
ahogy csendben hullanak a pelyhek,
mint széttépett hópárna,
melyen egy őrült a bosszúját töltötte.

Így, talán így kattog éjjelente az elmém is,
ordítva jönnek a gondolatok,
egyik kisebb, másik nagyobb,
tömöttebb, teltebb,
amíg teljesen a hatalmába nem kerít,
majd megtölt,
pedig nem más, csak szavak és mondatok...

Üvölteném tele a csendet,
hogy ébredjen mindenki,
és inkább maga körül csináljon rendet,
mint az én házam táját söprögesse,
ne bennem a szálkát,
hanem a saját gerendáját emelgesse!

Csak hullanak a pelyhek, és elképesztő,
hogy lehet hamis szeretetből gyűlölet,
a gyűlöletből minden békét megelőző háború.

Hallom, ahogy közelít zajos léptekkel
a békés csend,
majd beborít bársonyos lepellel,
eltölt, és lágyan átölel.

Ha akárki maga fölött törne pálcát,
nem mást vádolván
saját erkölcstelen bűneiért,
mik neki erényként ékeskednek,
agyondicsérve önmagát,
miközben a szenny bűze tölti be auráját,
mégis önelégülten hajtja imára fejét,
mert bűntelennek hitt bűneiért
ájtatosan mégiscsak kegyes megbocsátást remél...

...talán elkerülhető lenne
a kapzsi küszködés,
de a hamis szeretet csak addig tart,
amíg a telhetetlen enni kap,
a lusta munkája is másnak jut,
amiért nem jár köszönet,
az irigy pedig szeretni sose tudott,
csak önző módon tette
magáévá, ami a másé,
állítva, hogy neki ez jár!

Ha mindez pedig
egy személyben egyesül,
az maga a téli mennydörgés,
amely a fagyott hófelhőkből
lecsap a békés tájra
felégetve a fagyott jeget,
majd ahogy jött, látott,
továbbvonul cipelve szennyes lelkét,
de sokáig nem bírja,
így magát emészti fel lassan,

mert kiég, ha nem talál új forrást,
miután felemésztette kapzsiságát,
lassan magát falja fel,
hiába kérvén feloldozást,
elég, mert égni akar, nem a megbocsátást!

Nem szeretem, nem is gyűlölöm,
csak végignézem,
ahogy általa elolvadnak a lehullott hópelyhek
hátrahagyva
a perzselt helyet,
de a nyomukban majd tavasszal virág terem...

2016. január 25.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom