Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Sikátorok

Sikátorok meggyalázott köveit koptatom,
már csend ül a sokat látott, megkopott tűzfalon.
Harmatízű homályt fakaszt a szürke éj,
egy elhalt sikoly immár megnyugvást remél.

Hallom a csendben nyögések elhaló zaját,
látom még a bántottak megfagyott mosolyát,
és amint az arcokon megült a rémület,
elvesztették a lámpák aranyló fényüket.

Minden lépés után fájón kong a szürke kő,
koppanva sír a kínok közt megrekedt idő.
Bűnös ez a világ itt, immár nagyon beteg,
elmenekültek rég a megcsalt kísértetek.

Kezek nyúlnak a reményvesztett, éjfekete mázba,
feslett arcok könyörögnek a hűvös éjszakába.
Meghallgatásra várnak égbe kiáltott, szép imák,
szeretet és a béke keresi immár önmagát.

2016. február

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom