Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Háború

Két fél éldegél együtt.
Sosem voltak jóban, mégis mindig együtt voltak.
Házukat mindig ütötték, verték.
Mintha azt akarták volna, hogy fájjon neki.
Állandóan verekedtek.
Egy nap hirtelen az egyik kardot húzott.
A másik nem hagyta magát, ő is ezt tette.
Sokáig harcoltak.
Csattantak a kardok, hangos kiáltások hallatszottak.
Házuk megremegett... nem bírta.
Már majdnem összedőlt, mikor hirtelen egy kard az ellenségébe hatolt.
A szerelem győzött...
A gyűlölet pedig remegő lábakkal esett össze.
A szívem pedig már majdnem összedőlt, de a szerelem már jól belakta a helyét.
...ez az én belső háborúm.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom