Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Beszélő urna

Szobámban pihen barna tokjában,
Búsan, egyedül, nagy-nagy magányban
A nagyapámnak harmonikája.

Hány lagziban lógott a nyakában,
Húzták reggeltől az éjszakában,
Szépen szól még most is, egymagában.

De hangszerének az anyagába
A papám lelke lett belezárva,
Ott pihen ő piros urnájában.

Amikor a szívem nagyon árva,
Jól meghúzom, teljesen kitárva,
Olyan, mintha szelleme kiszállna.

Könnycsepp hullik rá a vásznára,
Ha búcsúzóként zeng a nótája,
Majd elhúzzuk ott fent, nemsokára.

Drága nagyapám (Mikula József) emlékére.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom