Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Honvágy...

Nem illik hozzád már ez a város,
hiába is gyűrt alád éveket,
nomád szívedben megbúvó álmok
kémények felett szállnak réveteg.
Úgy lépdelsz, mintha még füvön járnál,
átlebegsz a poros utak fölött,
ha állsz, mintha nem is járdán állnál,
hanem réten, pogány virágok között.
Eső után úgy érzed, menned kell,
mint akit valami már űz nagyon,
vagy csak megállsz magadban merengve,
hogyha alkony csorog a tűzfalon.
Reggel arra ébredsz, hogy kakas szólt,
pedig csak zsibongtak a verebek,
hallasz zúgni toronyból harangszót,
ahogy kondul, a lelked megremeg.
Ha az égen borzas felhő szalad,
a gondolatod rajtuk hazaszáll,
oda, hol öreg diófák alatt
hófehéren alszanak a tanyák.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom