Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Képtelenség

Képbe zárom a világom,
Nem engedem magam ki!
Kérlek! Hadd legyek az ecset végén!
Csak egyszer festem magam ki.

Képemnek csak árnya lenne!
Se színe, se foltja!
Nem lesz arcom varázsa benne,
Lelkemet kell, hogy ábrázolja.

Színtelen vagyok én biz` folyton,
Sótlan kopárság vetül rám.
Ezek fekete és fehér csíkos, bús koloncok!
Ha látna, elsírná magát a vidámság.

De csalódásból nem kell több,
Ledobom az álarcom,
S a lelkem mégis nyög,
Mert nem egyszerű, de vállalom.

De aztán az ecsetemmel,
Valaki úgy, orvul büntetett,
Hogy arcomat egy vörös cseppel
Bohóccá varázsolta, ki nem nevet.

Eger, 2016. április 17.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom