Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Automatikus írás - anyámnak

Látod, most megint itt vagyok -
már rég nem jártam Nálad,
a Nap tűz, szállnak illatok,
gyereksírok szerényen állnak.

a fű kinőtt, a föld kiszáradt.
kopott a név a sírodon,
tehetetlennek érzem így magam -
(.- .- .- .- .--)

talán ha akkor... másképp lenne ma
ez álom, bevallom, ez álom -
az idő nem könyörül arcunkon
széttört a kép, csak álmaimban látom

mi lett velünk? belőlünk? látod-e?
"csukd be az ablakot, megfázol..."
ötven nyár és tél súlya vállamon
de éles rajz a ház a régi tájon

szemben hegyoldal, napsütésben
ülünk, beszélünk úgy, mint rég
Te kérdezed, hogy és mint élünk
én kérdezem, a gyógyszer pont elég...?

és úgy futnék még fölfelé a lépcsőn
hisz minden forduló fejemben van
de nem lehet, végéhez ért az út már,
marad a kép, az ébredés, a "hol van..."

A nagy család mit létrehoztunk - láttad -
oly nagy erő, mi fel nem fogható,
mi összetart, mi összeköt, mi áthat,
mindent, mi bennünk, rajtunk látható.

Virág, köznapi gond, a gazt kiszedni,
ennyi erőm, ennyi mit adhatok,
szia Anya - mondom - jövök majd, Hozzád újra
s tudom, megint csak szívem hozhatom.

2007., Halottak napjára íródott

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom