Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Egy rendezési terv margójára

Minden leomló polgárház fala
maga alá gyűri emlékeimet.
Minden kidöntött régi kerítés
köddé oszlatja képzeletemet.

Eltűnő téglák nem őrzik többé
mögéjük fűzött tündérkertemet.
Társasház-erdő, lakópark-vadon
virágzik, s ezzel gyermekkort temet.

Minden nesz, illat a vén Duna partján
emléket, nyarat, játékot idéz.
Minden fal, tégla, ha újjászületik,
megfiatalít, meghat, megigéz.

Újuló falak idézik vissza
Anyámnak egykor bársonyos kezét,
mellyel vezetett kis, köves utcán,
míg a sors e láncot nem szaggatta szét.

Városom, ha pusztul, mindig vele halok.
Csontjaimban érzem ledőlő falait.
Városom, ha újul, megszületek újra:
magam körül érzem jó Anyám karjait.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom