Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Valahogy így

Járom az utcát, semmihez sincs kedvem,
hogy mikor láttalak, már nem is emlékezem,
a tárcám nézem, csak a sok apró, mi benne itt csörög,
látva a bérem, már a belem is röhög,

Túl sok a nulla a számjegyek előtt,
jómód és gazdagság volt minden azelőtt,
jöttek a számlák, kocsi és a nő,
azóta nem maradt más, csak füstös levegő,

a számlák, a kocsi és a nő,
jó volna tudni, mi itt a bökkenő?

Kopott kabát és táska közli vagyonom,
dús, szürke takaró van már bőven hajamon,
ráncból sem kértem, mégis kaptam eleget,
rám zúdított az élet szépen, hideget-meleget,

a számlák, a kocsi és a nő
jó, volna tudni, mi itt a bökkenő?

Talán nem kéne nagy hajó, sem repülő?
Nincs már mit ennem, a kocsma nem lesz kerülő.
Problémák nincsenek már, nem lesz feltűnő,
tanár vagyok, nincs benne semmi meglepő,

valahogy így az élet jobban érthető...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom