Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A pohár alján

Rajtam kívül semmi nem mozdul,
csak némán, kifosztva állok itt.
Üres szívem hangosan kondul -
csókról és kalácsról álmodik.

Felhőszakadásban fürdik a lelkem,
megrozsdásodott pár ősz esőitől.
Szalad a perc, az óra gyorsan lebben,
- hát így ázunk bőrig idő előtt.

A borospohár lassan kicsordul,
aljára boldogság ragadt.
A bánat egy kis mosolyt koldul,
hadd kapja meg - mondom, és fenékig szalad.

Nincs az alján, amit úgy kerestem,
nincs mosoly, csak az üresség kis darabja.
Azt mondják, ez nem harc, én mégis elestem,
mert a magány a bokámat harapja.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom