Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ébredő természet

Az utolsó szó jogán
talán én is szólhatok,
dohog a tél mogorván,
- hallok égi szólamot.

Fagyos mosolyt villantva,
dérpalástját felöltve,
jégvirágot csillantva
földet táplál a könnye.

Ezüstös ködből lépked,
a ruháján hóvirág,
tavasztündér már ébred,
eltűnik a hóvilág.

Lengedező, selymes fű,
a ruhája könnyfoltos,
de a szemnek gyönyörű,
afféle csipkés-fodros.

Patak rohan a völgybe,
nyomában élet serked,
zöldül a part köntöse,
csillognak a vízcseppek.

Kacérkodó napsugár
a bimbóktól csen csókot,
van is köztük pirulás,
nem vártak mást - csak bókot.

Szépséges virágtenger,
szemet gyönyörködtető,
hol pillangók röppenek,
a természet ébredő.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom