Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A réten

A világ szépsége bensőmön átragyog,
minden, ami engem régen meghódított,
jóságos sarjával együtt beivódott,
meghitt érzéssel, mint magzat, mikor mozog.

Rét közepén állok, karjaim kitárom,
érzem a természet illatát, a tavaszt,
simogató a nap, s lenge szellő fakad,
madarak dallama a fán, fuvolákon.

Lelkem meztelen lábbal érez harmatot,
kis fűszálakon nedves permetje csillog,
minden szikra cseppjében galaxis forog,
piciny szemeikkel nézik a holnapot.

Lüktet a csend, hallgatom békés dallamot,
kezem leeresztem, lassan lehajolok,
lágyan elsimítok néhány nézőpontot,
ami nemsoká mind párán felszállhatott.

Lelkem nyitott, beenged mindent, ami szép,
az egyensúlyban lévő külső szólamot,
árvalányhaj lengését, virágillatot,
a táj szívvel hozott festményén álomkép.

Lepihenek, fekszem, csukott szemmel vagyok,
alszom, utolsó sóhajom messze repül,
ezzel aki lettem, itt van minden belül,
megálmodok talán egy még szebb holnapot.

2017. február 27.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom