Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ki fényt ad a csillagoknak

A láthatárnak legszélén ősz apóka ballagott,
vállán varázslatos botját vitte,
kezében lámpást lógatott.
Figyelte társát, a Holdat, induljon dolga felé,
kússzon vele az égre fel,
a halvány csillagok közé.

Kidugta csücskét lassan az éjnek vándora,
az ősz öreg felült hát rá,
mert vágyott már oda!
Dolga volt, mint minden este. Tovább nem várhatott!
Ha nem megy? Ki fogja felkapcsolni
sok ezernyi csillagot?

Tarisznyájából varázsgyújtóját készítette már.
Lassan a csillagok is megjelentek,
már sötét volt a láthatár.
Pislákoló mécsesét botja végére akasztotta fel,
messzire nyúlva véle majd
a csillagokat kapcsolja fel.
Bár volt olyan, mit Hold sarlóról nem érhetett el,
átpattant hát Göncöl szekerére,
úgy szállt a zenitre fel.

Mikor elégedetten látta, meggyújtott minden csillagot,
nyugat felé, a Napot követve
fáradtan hazaballagott.
Ha éjszaka az égre nézel? Látsz ezernyi csillagot,
gondolj az ősz öregapóra,
ki az éjbe fényt hozott!

2016. március 4.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom