Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Veranda

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"
Tudattalanban szárnyaló terv,
ahogy szétömlik a szavaimban,
mint a használt pennából
fehér lapra pacákat festő
fekete tinta.

Költőnek lenni ma tálcán
kínált fejedelmi vacsora.
Sorakoznak a fogások, forgó
pincérek utat keresnek asztalok közt.
Egy ajánlat a költészetem maga.
Válassz az eléd rakod többoldalas étlapról.
Csak remélhetem, én leszek a választásod.

Hogy is lehetne a tömeggyártás közepette
fellelni az egyedit tudatos fogyasztóként?
Hol is leszek én, és a költészetem maga
tengernyi inger hullámzó áradata alatt?
Legnagyobb kérdésem mégis ez lesz:
Mit érhet maga a költészet?
Legyek tanító, útra terelő?
Legyek szórakoztató, sallanggal dobáló?
Vagy legyek mesélő? Filozófus, gondolkodó?
Legyek úttörő, új nézetet harsogó?

A kérdőjelek maradnak,
untalan a verandán várakoznak.
Ma már ajtót se nyitok nekik,
fagyjon meg a hideg szélben a gondolat.
Nem töröm már le a babérokat,
és futok el velük messzi égbolt alatt.
Maradok itt, és írom a sorokat,
ha lesz, ki olvassa,
kinek oltalmat ad a viharban,
vagy magára lel a fordulatokban.
Így nyer a költészet maga
kiemelt széket a színházban.

Az idézet József Attila: Ars poetica c. verséből

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom