Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Láthatatlan

Sötét, borús, kietlen nap.
Bennem mindent felkavart,
Érzéssel érzéketlenné tett,
S bár odakint a nap,
Mint megannyi mosoly,
Szelíden, kedvvel ragyog,
Én nem élvezem.

Hiányzik valami...
Tőlem egy mosoly,
Tőled egy őszinte szó.
Hazug, mi változtatott.
Megváltoztam általa,
Senki nem lát engem,
Láthatatlan és csendes.

Eltüntettél, vakká tettél.
Ki lettem én?
Csak egy alak, ki ül
Reménytelenül... Pedig
Álmomban őszintén láttalak,
De a napom beárnyékoltad.
Mennél te nélkülem?!

Félek. A szívem beléd hasad.
Félek, hogy elveszítlek.
Bár ne tenném a félést.
Talán a ragyogó nap rám lelne
E kietlen, bús nap.
Mennél-e nélkülem?
De mégis maradsz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom