Hibajelentés küldése

Most miattuk

Vasparipa vágtat sziklaölbe bújva,
bolyongó magánya kattog a síneken,
napsugár simítja arcom újra s újra,
érzed ezt, Budapest, érzed, hogy érkezem?

Bársony csipkekendőt lenget a hegyorom,
dombok békejobbján aprócska völgy terem,
mélyzöld dunnájából csillan templomtorony,
látod ezt, Budapest, látod, hogy érkezem?

Patak csobogásán, gémeskutas síkon
repülnék már tova, utam siettetem,
felcsattan a kerék, cseng-bong át a hídon,
hallod ezt, Budapest, hallod, hogy érkezem?

Bár két vállra tepert többször is az élet,
szirénhangod rezzen az ifjú szíveken.
Fiaidból kettőt rajtad számon kérek,
reszkess hát, Budapest, reszkess, mert érkezem!

Már nem téged nézlek, két fiam ölelem,
ágas-bogas fát rótt lelkükbe az élet,
a legdrágább kincs most belőled ők nekem,
szépséged szemükből ragyog rám... Megérted,

hogy miattuk, értük szeretlek most téged?