Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Két paralel világ egybekél

Széttört világom szilánkjai
Érzékeny bőrömbe fúródva
Lékelik megfagyott hangjaim,
S a sóhaj esőkoppba fojtja.
Ablakon lefolyó patakok
Szemem medrébe torkollanak,

Egymásba özönlik bánatom,
És a vihar tajtékzó habja.

Napsugárral bélelt emlékek
Vastag szövet burkolatában
Nekifeszülnek a bús létnek
Kályha tisztítótüzét várva.
Lángok hőjében kiolvadva
Orrom mosoly-illatban fürdik,

Öröm s fa ropogást hallgatva
Egyazon lánggal ég, úgy tűnik.

Sötétedő szoba csendjében
Kis foszforeszkáló csillagok
Fénylenek vágyaim teljében.
Álmok repülnek, s én maradok,
Álégbolt csábít a magasba,
Hogy fejemet plafonba verve

Reményeim fölött mondhassa:
A láz csillagba van temetve.

Szívem a faliórában ver
Közönyös egyhangúságában,
Számára minden harc bagatell.
Kísérőszólam a vad táncban,
Ez kezdődik, és az véget ér,
Változás állandóságba fut,

Két paralel világ egybekél,
S a szem új dimenzióba jut.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom