Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A nyár búcsúja

A nyár ifjú asszony már középkorú hölgy lett.
Még megvan benne minden, mi a földnek kellhet.
A nap ragyogva szórja sugarát, s ontja melegét.
Ebben a tikkadó hőségben mindenki alig él.

Egy bárányfelhőt tol most a szél a nap elé.
A perzselő forróságban így egy kis enyhet ígér.
A szél is lankad, megbújik a bokrok alatt.
Majd gondol egyet, és felébred nyújtózkodva.

Haljanak a fák, a bokrok zizegnek.
Kirázzák magukból bágyadt meleget.
A szél simára fésüli a fűszálakat a réten.
Megfodrozza a patak vizét is szépen.

Már öregszik a nyár, bár még erőlködik.
Itt-ott egy-két levél sárgán lehullik.
Az éjszakát már hűvösebbek, s ez jólesik.
A nappal még a nyáré, s ki is élvezi.

A kertben a gyümölcsfák kínálják magukat.
Megérettek sokan, a kamrák telnek hamar.
A gólyák is csomagolnak, készülnek az útra.
Eljön huszadika, és már el is indulnak.

Lassan vénasszony lesz a büszke nyárleány.
A csengő is megszólal, az iskola sokakat vár.
Szeptemberben még vissza-visszanéz.
Majd búcsúzik a nyár, s átadja az ősznek helyét.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom