Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Mert a természet gyönyörű és csodálatos I.

Ma megint megmutatta nekem az élet,
A természet mennyire nagyon szép lehet.

Csodás jelenet fogadott az utamon,
Először fel sem tudta fogni tudatom.

Sétálok pár panelház és fasor között,
Tiszta az ég, Nap ragyog a város fölött.

Csak az egyik fára ragyognak sugarak
A házak között, megtörve a fagyokat.

A fa, melyre nap süt, olyan, mintha élne,
Leheletnyi párafelhőt lök az égbe.

Törzséről száll fel a jég egyből gomolyban,
Gyöngyként csapódik ki pókhálócsomóban.

A ráncos arc nagyot sóhajt moháival,
Ők még beérik a napfény morzsáival.

Megérintem a ráncos kérget kezemmel,
Észlelem, hogy nem fagyott, még hőt termel.

Az egyetlen a sorban, ki még élve van,
De úgyis elalszik majd az alkonyatban.

Mikor majd jő a tél, és kimúlik a fény,
Ő is jó hosszú időre álomra tér.

Várja majd a tavaszt, hogy virágot hozzon,
S új lombja közt fiókákat gondozzon.

2017. december 1.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom