Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Álmodok

Ébren is szerelmet álmodok -
finom, lebegő szerelmet
mindig, mindenhová...
reggel a zúzmarás, kristályos fűbe
értem izzó lábnyomod,
az ablak üvegére csókjaink
maszatos körvonalát...
selymes bőrömre forró
érintésed... szemsugarad
fényét kebleim halmán...
Ó, igen, szerelmet álmodok...
a kávé aromájába férfias illatod,
cinkos mosolyod, mely
igéz és varázsol,
álmodok, csak álmodok,
lehetek bárhol...
Otthon, az úton és útközben -
a ligetben, hol a deres fák
köröttem - mind szenderegnek
a zsongó tavaszt várva,
én ébren álmodok szenvedélyt
az élettelen tájra...
és bomlanak a rügyek...
és nyílnak a virágok...
az ágakról csorgó napsütésben
édes gyönyört látok...
tó fodrában hullámzó,
habkönnyű, fehér testek...
az éjszaka vásznára is
szerelmeset festek...
Csillagok gyúlnak: apró
kéj-pontok a térben,
úgy sóvárgok a távolból,
hogy fényünk összeérjen -
félútig szárnyaljunk,
s a vágytól megszédülve,
csókolózzunk a Holdon,
mielőtt eltűnne...
Látod, Édesem, a szívembe
kis drágakövet rejtek:
ébren álmodom Veled
ezt a gyönyörű érzelmet...
közben ismerős dallam,
angyalok kara szól -
szerelmet dúdolnak
kettőnknek valahol...

Mezőberény, 2017. december 26.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom