Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Káprázatos emlék

Imádom a festői tengerpartot,
ott láttalak meg először téged,
a véletlen karjaidba sodort,
szívemben tombolnak az emlékek.

A beszélgetésből ölelés lett,
az ölelésekből forró csókok,
a szellő szoknyámmal táncot ropott,
combomon harmatcseppek, hajam kócos.

Éreztem a lüktetést ereidben,
sóhajom tovaszállt a fellegekbe,
mezítelen testemre homok tapadt,
lelkünk együtt szárnyalt a végtelenbe.

Most a tengerparton egyedül ülök,
szívemben emlékviharok tombolnak,
a véletlen taszított karjaimba,
búcsút intek egy szép, igaz álomnak.

A gyönyörű naplementét csodálom,
az aranyhídon hozzád sietnék,
a szép románcot el nem feledem,
mi nem fájó: egy káprázatos emlék.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom