Hibajelentés küldése

Hópihe a tenyérben

A tél most apró pihe tenyeremen,
nehéz ráfogni azt, hogy nem szeretem.
Koronás csodák a vattacukor-fák,
mintha angyalok zenéjét hallanák.

Kristály hull kristályra, meg egy sem remeg,
bár körben a mulandóság enyeleg.
Az idő hatalmát ősi balladák
titkaikkal valahogy így adnak át.

Évezredeken át, újra meg újra,
konokul az égből föld felé hullva
sejtik, hogy a fenti Örök volna jó.

Itt pihe az élet egy nagy tenyéren,
s mint égi, szállna vissza vak reményen,
ahogyan Nakonxipánban hull a hó.