Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Örökké

Pókhálót szül az idő az elmémen.
Titokban beszövi az emléked.
Összezsugorítja a szerelmes szavakat,
Elbújtatja selyempelyhébe a vágyakat.

Minden nap egyre nagyobb küzdelem.
Elmosódott mosolyod a képzetem.
Az idő gátat akar szabni az emlékeknek,
El akarja takarni, amit annyira szerettem.

Bárcsak arcod minden nap láthatnám,
Bárcsak kedvesen rám mosolyognál,
Bárcsak a pókháló lehullana róla,
Bárcsak az elmém újra megtisztulna.

A pókhálóba csavart emlékképek
Nem múlnak el, tévútra nem térnek.
Gyökeret ver, berögződik, betölt,
S a lelkem erre szerelemleplet föd.

Selyemburokban várja újra és újra,
Hogy minden éjjel nyíljon kapuja.
Az emlékeinkből élek-lélegzem én.
S várlak téged, ahogy ígértem: örökké.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom