Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A világ csodái

Felvirradt a hajnal, kakas kukorékol.
A felkelő Napnak vén diófa hódol.
De jó, hogy eljöttél szikrázó fényeddel!
Vidámságot hozol egyedi léteddel.
S ahogy a Nap lassan a diófához ér,
szivárványhidat sző a végtelen kék egén.
Mintha tündérmesét festene a fénnyel.
Most egy ablakhoz ér, amin be is kémlel.
Aranyhajú kisleányka ébredezik éppen,
A tündöklő Nap felragyog égszínkék szemében.
Vén diófa lombjait jó szélesre tárja,
"ébredj gyorsan, kisleány, vár a csodák világa."
Nyári szellő ablakot nyit, rigófütty az óra.
A pillangó is megérkezett, ő a mutatója.
"Kelj föl gyorsan, kisleányka, mi már készen állunk.
Arcot is moss, öltözz gyorsan, addig itt megvárunk."
Nagyot nyújtózik a kislány, kipattan az ágyból,
Hálóruhát szoknyára vált, énekel és táncol.
Arcot is mos, s a fogkefe gyorsan jár kezében.
Elkészített kakaóját is megissza szépen.
Majd vidám dalra fakad, s kirohan a kertbe.
Lám, Pók Pál is megérkezett, és milyen jó a kedve.
Csipkehálóval díszíti a vén diófa ágát, hisz tudjátok,
a póknépség így készíti házát.
A fecskék is építkeznek ereszünk alatt.
Ők csőrükben hoznak sarat, s falra raknak falat.
Nekik sem kell bűvös szerszám, csak csőrük, lábuk, szárnyuk.
Milyen jó a madaraknak, irigy vagyok rájuk.
Ide-oda költözhetnek, hol itt, hol ott laknak.
Ha nem tetszik lakosztályuk, fészket máshol raknak.
A pillangó is szárnyra kelhet, és világot láthat.
Ahol akar, megpihenhet, hódol fűnek-fának.
Hogy a tücsköt ki ne hagyjam, hogy szól muzsikája,
Elmehetne prímásnak is a Füredi-bálba.
Oly közelről szól zenéje, mintha vállamon ülne.
Nem is itt van, csak úgy hallom, ott lapul a fűben.
Tudományát örökölte, iskolába nem járt,
Mégis mesét írtak róla, a tücsök és a hangyát.
Milyen jó az állatoknak! (Ki is mondja bátran.)
Vén diófa válaszol: "De nem élnek családban."
Míg a madár még fióka, anyja nevelgeti,
Majd megtanítja repülni, és szárnyára engedi.
A lepkék se díszes szárnnyal jönnek a világra.
Hernyóként bebábozódik, s így nő pilleszárnya.
Tücsök úrfi víg nótáját csak nyáron hallatja.
Ha éhes madár arra téved, meglátja és felkapja.
Családja egyiknek sincsen, nincs, ki pátyolgassa,
Mint gyermekét szeretgető, féltő édesanyja.
A fénylő Nap is helyet cserél a sápadt arcú Holddal.
Az étel is íztelen, ha nem szórják meg sóval.
Mindenki a maga helyén. Ez az élet rendje.
Hisz mindenki odaszületik, ahová lett teremtve.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom