Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Tündér Áron és Tündér Csillag

Halványlila tüllruhában
táncra perdült a zöld réten
aranyhajú tündérlányka.
Óvatosan, félve néztem.

Virágot szórt kosarából,
ibolyát és százszorszépet,
de megjelent tündér Áron,
s együtt kergettek lepkéket.

Zöld pázsiton szaladt lábuk,
patak partján megpihentek,
bokor zörrent, rebbent szárnyuk,
megijedve felröppentek.

Kézen fogva szálltak tovább,
távolból még visszanéztek,
megláttak egy vörös rókát,
akit kergettek a méhek.

A ravaszdit megsajnálták,
mosolyogva visszatértek,
gomolyfelhőcskének hátán
mind a ketten jól elfértek.

Esőcseppet permeteztek
a dühös kis állatrajra,
akik nyomban szétrebbentek,
s megmenekült róka mama.

Köszönetet, hálát mondott
a kis tündér gyerekeknek,
aztán gyorsan tovább loholt,
egyenesen fel a hegynek.

Vártak rá a rókakölykök
fa tövén egy rókalyukban,
bozótosban, bokrok mögött,
a tiszta kis otthonukban.

Jót játszottak, elfáradva
tündéreim hazamentek,
tündérföldi tündérlakba,
fel a magas fellegekbe.

A domb fölött napfény csillant,
szivárványkapu tündökölt,
tündér Áron, tündér Csillag
átlépett a fényküszöbön.

2018. április 15.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom