Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kabát

Megszólalt a dal, talán utoljára már!
Ébred a józan elme, itt sem vagyok más;
Fázó lélekre húzott, meleg télikabát.

Átmeneti tétel, mi megszűnik a téllel,
Dohos szekrénybe zárt, molyrágta magány,
Mit, ha süt a nap, senki sem hord tovább!

Fárad a lélek tépázott szövete, lassan bomlik.
Kezeid között az utolsó cérna is szertefoszlik.

Kacat holmi vagyok, mi vágyta a napot!
Végül mindenki a szekrényben hagyott,
Már nem várok semmit! Csak lógok a fogason...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom