Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szárnyalva

Megküzdök a dombbal.
Hogyan? Az még rejtély,
de mivel én hiszek a csodákban,
míg te állsz,
vegetálsz,
leülök az írógéphez.
Fejemen frottír törölköző.
Engem most nem érdekel a hajszárítás,
a munkámban zavaró telefonhívás.
Önmagammal szemben van egy elvárás,
mit még megálmodtam régebben.
Nézd!
Alkotom megszállottan...
A domb kacér.
Szenvedélyes szemekkel szemez zöld szemeimmel,
biztat kedves, szép szavakkal,
míg hegyet emel önmaga elé,
amit néha eltol.
Mögüle mosolyog szemérmesen, játszik énvelem.
Sehol
egy kapaszkodó, miben kapaszkodhatnék, hogy mászhassak feljebb.
Sehol
egy létra, mely segítene, átnézhessek a dombon át.
Ez most nem segít
semmit.
Itt minden más, a nehézséget megváltoztatja a vizuális
világ, ahol hű segítőm a képzeleterőm.
Magasra emel, repülök.
Fentről gyönyörködöm,
lebegve akadályt legyőzöm.
Én énekelek.
E világban nékem nem könnyezik szemem,
jóllakott vagyok üres gyomorral.
Míg más sors dombján mászik,
én
szárnyalok mindhalálig
a domb felett, ahogy a nagyok a nagy szárnyaikkal teszik.
Valahogy így...

2018. június 8.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom