Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szívemben

Bevallom, hogy én is rettegek,
Mert zárt szívem most eléd tárom.
Míg te megpihensz, én mesélek
Arról, hogy milyen a világom.

Ha belépnél, tán megijednél,
A látvány nem épp mesebeli,
Sötétségre és fagyra lelnél,
Csalódásokkal teles-teli.

Néhol egy talpalatnyi zöld fű
Megmaradt, azon álldogálok.
Ott nagyon mélyen tiszta vizű
Forrástól mindig megújulok.

A sötétben egy fáklya felgyúl,
Ahogy beljebb érsz, az világít.
Egy roskadt rész tőle megújul,
Mert a pompája megvakít.

Ez volnék én, egy ifjú lélek,
Ki a sötétben is fényt keres.
Egyszerre remélek és félek,
Mert a szívem már rég sebhelyes.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom