Hibajelentés küldése

Ragyog a nap

Csendesen teszek-veszek. Teregetek.
Hirtelen fülön csípem a lepedőt
és kötélre csíptetem őt
- tegnapelőtti emléked még rajta leng -
mosolyom feldereng, nem is tudok róla.
Kötélre kerül a stóla;
ruhám díszeként fedte vállamat.
Szép volt a pillanat,
felfénylő pillantásod szinte égetett.
Ni csak! A zoknik
- mint tiri-tarka loknik
mosolygós tini-lányka fején -
elkapdosom őket, kötélre kerülnek.
Itt meg egy ing
ujja csendesen átkarolja
a blúzt, lágyan hajladozva,
finoman keverednek egybe.
Együtt kerülnek kötélre, kéz a kézben.
Elmerülök egészen a lágy emlékezésben...