Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Deres éjjel

Dér ül a fűre hulló falevelek hasán,
rád gondolok a felkelő Hold alkonyatán,
ahogy körültáncolják villanó csillagok,
szívembe költöznek fagyos, őszi illatok.
Csak a te illatod vitte messzire a szél,
suttog a fák között, és csak csendesen beszél,
halkan búg a levélen, elnyomja a hangod,
és a messziségben talán te is meghallod.
S meghallod hangom is, suttogja a nevedet,
elmesél múltban volt közös történeteket.
Az éjjel nevet rajtunk, boldogok lehetnénk,
és a deres fű felé együtt emelkednénk,
mint álmaimban, szárny vinne magasba minket,
és fagy mosná eggyé ragyogó szemeinket.
Eljön majd egy reggel, és valósággá leszel,
s lényed láttán felolvad az őszi dérlepel.

2018. szeptember 25.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom