Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Reménytelen évek

Kislány korom óta
koptattam a tollam,
kék tintával írtam le
a szót.

A valós szót,
melyben oly sok volt a bánat és
a szenvedés, de mégis ekkor volt
sok szívemnek kedves ölelés.

Éltem egy olyan szerelmi
világban,
mi, gondoltam, elviszi
majd a fájdalmam.
Lázadtam a sötét élet ellen a
gyertyalánggal szemben.
Lázadtam, hogy végre jobb legyen,
fény, melegség árassza szívem el!

De szívem két részre tört,
a szülő,
mi sötétséggel gyötört,
a szerelem,
mi finom lánggal perzselt,
s hittem,
e láng majd elnyel.
De nem nyelt,
mert nem mert a szerelem,
mi perzselt!

S a szülő?
Kemény, sötét maradt a jövő,
lázadtam, hogy legalább
szeressen ő, de nem nyertem,
pedig én úgy szerettem, s a
sötétség maradt meg felettem!

Kék tintával írtam
továbbra is a szót,
a fájó gondolatot,
sok minden volt
fontos ekkor nekem,
mégis mindent elvesztettem!

1990-1992., kemény évek

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom