Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Delírium

Mondd, rút felleg, virrad ott fenn?
Szólalj, te, ki holtig kísérsz!
Látsz-e fényt? Mert én tőled nem.
A NAP-nak hívott létezik még?
Tudod-e, hogy keserves évei eretnek éltemnek bár a semmibe sebesen peregnek,
Nap uraság arcát vélem mára el-elfeledtetted?

Persze, no! Hát tudod te azt!
Rajtam riposztod mindig fájó pontot ér.
Ha szárnyaszegett az ebadta,
Úgy világért rí a vaksi bőregér.
De hajh, felhőcsatornáit fennkölt igazadnak rögvest reám nyitod feddően,
Ha fuldoklásom a fénytelenben szarkazmusért nyúlni mer.

Eláztatsz te túlnyomó igazaddal,
De kitakarod épp, mi fontos.
Rossz nélkül a jó nem ismerszik.
S fordítva? Úgy nem pontos?
Időtlen idők óta időzök idétlen árnyékod létjogosultságán töprengve,
S máig nem értem ottléted.

Mégsem voltam ily keserű,
S bár igazán boldog sem,
Hittem én rég. Hittem, te rút felleg!
Hogy valahol feletted még engem is szeretnek.
Hogy arcod zord redőinek engem örökké leső komorsága nem más,
Mint állhatatosságra tanító átoknak álcázott áldás.

De lám, tévedésem zivatara
Most, hogy ernyőm cafatokra bontja,
Sírom vissza naiv EGYKOR-t,
Míg növekszik a kínzó SOHA.
Mondd, rút felleg, hát égi hiba lenne,
Hogy szüntelenül szemerkélő szörnytetteid oly szívesen szorítanak szakadék szélére?

Vagy igazat szól mind az élő,
Ki másutt ázik s másként sajog?
Ki rám mutat és megkérdi:
"Önmagad tétova gyilkosa miért vagyol?"
Veszettül veszekednem velük végtére veszett ügy,
Mert saját üregéből saját egét saját fellegén át kémleli mindünk.

Hát az én igazam bujkáló aranyát,
Azt a jelöletlent, látta valaki?
Hogy beválthassam szép reményért,
Ha ugyan még megadatik.
De mondd, rút felleg, te temetésem tekervényesen, de tökéletesen tervező, telhetetlen tanítóm!
Talán tönkretennéd e tervem is?

Te, ki hegyek-dombok árnyoldalán
Oly alaposan körbekergettél.
Ki tetteimben jót s rosszat
Vissza egyaránt záporral fizettél.
Te rút felhő ott felettem, te lenyűgözhetetlen lehúzóm, hűtlen hibáztatóm,
Kegyetlen kritizálóm és hűvös hóhérom, tudd meg, beléd fáradtam...

2018. november 28.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom