Hibajelentés küldése

A Nap tüzében

Versekkel a szívemben születtem,
a költészet anyagát magyarázva,
látok alvó világokat ébren -
ki rászagol gazra, rügyre, virágra.
Minden pillanat varázslatul hat,
az kell nekünk, ami ismeretlen,
friss virágot tépni költő tud csak,
ha a Nap tüzében didereg a szellem.

Vérem dagad, tüzek elenyésznek,
szavak kötnek fényes rózsaláncot,
mert apró panaszom is merészebb,
ha a lényeget fürtökben találod.
Ma fürgébben szalad a képzelet,
visszhangot gerjesztek szabadon,
hajnali, friss párában szerteszéled
zöldellő ritmusommal a vadon.

Szemérmes karmák közelednek,
foszlik az alkonyat játszi vöröse,
a lángjátékban mind odavesznek,
de balzsamomtól a végtelen fut össze.