Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Párbeszéd

Hallgatlak, ember, jól gondold meg a választ,
hisz jól tudod te most, ki előtt állasz,
rövid életed alatt mi az a jó, amit tettél,
mi lenne hát, amiért életet remélhetnél!

Csak éltem, éltem az életem,
nem akartam én nagy lenni sohasem,
óceánt vagy tengert sohase láttam,
ily nagy dolgokat nem is kívántam!

Ember vagy, nem kell mindenütt ott lenned,
az egész világ ott van legbelül tebenned,
gondolatod repülhet, mint égen a madár,
nincs távolság, idő, semmilyen határ!

Tudom, lelkem megkapott minden eledelt,
szeretetből kaptam s adtam, mit lehetett,
a jót, azt próbáltam magamba szívni,
a rosszat, mint a rongyos ruhát, eldobni!

Kaptál bizony, kaptál az élettől te is egy tollat,
tudtad jól, ebből a tinta egyszer kifogyhat,
csak írtál, csak úgy mindenről mindent,
nem úgy kezelted, mint egy nagy kincset!

Nem gondoltam én, hogy ily hamar vége,
azt hittem, van még időm tenni érte!

Ismerem én jól a te rövid életed,
de a kérdésre biz` nem ez a felelet!

Tudnom kéne, de nem tudom, hogy mit,
siratnom kéne, de nem tudom, hogy kit,
el kéne mennem, de nem tudom, hogy hova,
lehet... ez már a mulandóság maga?

Menj hát, mondd meg a te népednek,
ne szóval, tettel szeressenek engemet,
ne hidd, valami nagy dolgot kell tenned,
egyszerűen embernek - embernek kell lenned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom