Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Fátylat a gondolatra

Öntudat ölel át, védi kihűlt elmém,
kitörölném bánatom, ha megtehetném.

Elszállnak a szavak, elkerül az álom,
elnémítom lelkem háborgó emberét,
kényszeredetten váltson az útirányon,
aztán fordítsa el máshová a szemét.

Ne legyen gondolatom, nincs önös érdek,
agyam ezen részére leplet borítok.
Felitatom a kínt, ha lélekben vérzek,
csendes lehelettel a Holdra vonítok.

Őszinte szavaktól reped erős váram,
de ráordít a tépelődő becsület:
állj csak most is rendíthetetlen, szilárdan,
ha kell, ne nézz, és ha úgy kell, hát légy süket!

S óvatosan elfordulok, irányt váltok,
és meglepett beletörődést csitítok.
Nem számít az sem, ha néha visszavágyok,
már nem hallom meg, hogy lélekben sikítok.

A csend karolja át reszkető vállamat,
kitörlöm magamból az önző árnyakat.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom